Jackson Pollock kátrány-korszaka

Ha klasszikus gyüttment vagy, azaz olyan, magasan képzett, nem nyugdíjas városi, aki vidékre költözik, akkor elég valószínű, hogy földrajzi arbitrázst fogsz végrehajtani: magasabb anyagi viszonyok közül fogsz olyan környezetbe kerülni, ahol a megélhetési költségeid csökkennek.

Természetesen ez komplex, soktényezős téma, de gondolom sejthető, hogy milyen arányban vannak például a budapesti albérlet-árak a bernecebarátiakkal, például.

Az egyik megoldás például az albérlet, ami mindig egy rugalmas formája a lakhatásnak, komoly elköteleződés nélkül.

Persze, van, aki felhúz a kis telke végébe egy ilyet egy hétvége alatt:

jurta01.jpg

 

De a többségünk számára nem ez lesz az irány. 

Általában az a minta, hogy budapesti ésszel sokszor felfoghatatlanul olcsó házak közül vásárol magának egyet a gyüttment, annyi pénzért, amennyit 2-3 év alatt elverne Pesten albérletre.

Mi ugyebár egy kétszobás, vályogtéglás parasztházba költöztünk, amihez még mielőttünk épült egy téglarész konyhával, vizesblokkal és egy kis raktárhelyiséggel. Elég minimál, de eleve a családomé volt, mi csak életet vittünk bele.

Néha belegondolok, hogy azok a barátaim, akiknek a családja birtokában velencei, vagy balatoni nyaraló van, egyáltalán felismerik, hogy mekkora értéknek vannak a birtokában, milyen lehetőségek rejlenek ebben most, amikor a fűtés, a szigetelés, a napenergia technológiája kvantumugrást hajt végre?

De ez mellékszál.

Az egy abszolút “hot topic” mostanában, hogy milyen lehetőségei vannak a napenergiának és az épületenergetikának: az ilyen kivitelező cégnél dolgozó ismerősünk szerint például a tűzifa-fűtésnek meg vannak számlálva a napjai, és az az igazság, hogy az elektromos fűtőtestünk energiaköltségeit összevetve a tűzifával, hát azt kell mondanom, hogy már most is versenyképes, a mi esetünkben.

Viszont jelen helyzetben még nem tudunk elköteleződni teljesen az áram mellett, mert még pont nem elég jó egy ilyen házhoz, és ami fontosabb, hogy még nincsen saját áramtermelésünk, tehát teljesen a szolgáltatóra lennénk utalva. A másik szempont, hogy ha kiépítesz egy teljes áram-infrastruktúrát az erdőszéli házadba, attól még azért a fával fűtés ‘low tech’ lehetőségét jó, ha megteremted magadnak, tartalékként, illetve a több lábon állás miatt.

És hát ha egy korszerű tömegkályhát építtetsz a házadba, és megfelelő anyaggal fűtöd, akkor azzal is elég extrém hatásfokokat tudsz elérni, tehát megint kissé versenyképesebbé válik ez az irány.

Ehhez az illeszkedne még tökéletesen, ha lenne egy saját, folyamatos tűzifa-forrásod, például résztulajdonod egy erdőrészben, vagy ha az önkormányzatnak van, és folyamatosan elérhetővé tesz számodra annyi fát, amennyi kell neked, fair áron.

Ezzel egy olyan körkörös rendszerhez jutsz, amivel biztosítani tudod az otthonod melegét, elvileg az örökkévalóságig.

Ami miatt igazából írok most, az az, hogy ha van kémény a házatokban, és használni is fogjátok, akkor nagyon figyeljetek rá oda. Nézessétek meg valakivel, aki valamennyire ért hozzá – a polgármester biztos tud és szívesen fog is ajánlani valakit. Nyissátok ki a tisztítóajtót, és szedjétek ki azt a brutális, fekete, kátrányos lerakódást, ami benne van, lehetőleg még az első fűtési szezon előtt.

A tűzifát próbáljátok megbízható forrásból szerezni, mert fontos lenne, hogy olyan fával fűtsetek, ami legalább egy, de inkább több évig száradt, és közben se legyen vizes, például azért, mert az udvarotokon csak ad hoc megoldásokkal tudjátok megvédeni a fát a csapadéktól, az alulról vizesedő talajtól.

Ez azért fontos, mert ha egy eleve gányolva épített téglakéményetek van, amit előttetek évtizedek óta nem pucolt ki senki, és elkezditek bizonytalan eredetű és nedvességtartalmú fával fűteni, akkor az elégtelen égés miatt a távozó füst folyamatosan egy nyirkos, kátrányos réteget ken fel a kéményetek belső falára, ami egy idő után az áramlás megborulásához vezet, ami a füst random helyeken történő visszaszivárgásában jelentkezik, majd a felhalmozódott salétromos-kátrányos-iszonyat-cthulhu-üszmedék fogja magát és kinyomódik a kéményetek falán keresztül, a vakolaton átszűrődő sárgás – barnás, és masszívan kátrányszagú folt formájában, ami által az a helység, amiben a kéményetek van, lakhatatlanná válik.

Ez pedig egy olyan tudás, amit nem fog megadni nektek előre senki, kéményseprő az életben nem fog eltalálni hozzátok, a vonatkozó előírásokról sosem fogsz magadtól értesülni, és arra sem gondolsz, hogy a látszólag teljesen jó fád igazából nem ég el megfelelően, és az eleve gyatrán működő kéményedet simán tönkrevágja, hetek leforgása alatt.

A jelenleg kapható, építtethető modern kémények teljesen más technológiával készülnek és más színvonalat képviselnek, eleve 30 év garival, egyébként.

Szóval ezzel a poszttal arra szerettem volna felhívni a figyelmeteket, hogy a kémény a házatok lelke, és ha a kiköltözésetek utáni néhány szezonban várhatóan használni fogjátok télen, akkor érdemes az állapotát felmérni.

A tűzifa esetében pedig nem biztos, hogy a legkönnyebben elérhető megoldás lesz a legjobb is, még akkor sem, ha egy úgynevezett erdő szélén éltek, és számos ismerősötök foglalkozik a fa kitermelésével.

 

Reklámok