Nagy a házunk körül a fennforgás. A tegnap reggel óta jönnek-mennek az állatok.

Délelőtt kinti padlizsánsütögetés közben észrevettem, hogy az udvari tűzhelyrakóban ott alszik egy kb. 3 hetes kis sötétszürke, enyhe cirmos beütésű kiscica. Jobban megvizsgálva beteg volt a két kis szeme. Kihívtuk hozzá az állatorvost és közben úgy döntöttünk, hogy ha már a cicamama idehozta, megtartjuk. Kapott féregűzőt, mert az oltáshoz még kicsi volt és szemcseppet. A tegnap nap folyamán kezelgettem és jól haladtunk: ki tudta nyitni mindkét szemét. Azt hittük, az anyukája elhagyta, mert beteg, de délután megjelent és megetette. Tettünk neki enni, meg vizet, annak reményében, hogy most már nem viszi el a kiscicát, de sajnos ma reggelre már hűlt helye a kis Füstinek :(. Remélem még viszontlátjuk.

Délben egy szarvas látogatott meg minket, itt legelészett a kapunk előtt. Nagyon szép példány volt és elég bátor is. Pár percig legelészett aztán szép lassan visszasétált az erdőbe.

Aztán késő délután volt egy nem túl kellemes látogatásunk. Sajnos egy elpusztult madár (szajkó) pottyant le hozzánk az égből. Mert más magyarázatunk nincsen, hogy hogy került a konyhaablakunk alá.

Így találtunk mi rá a szajkóra 😦

Ilyen egy élő példány

És ráadásként egy gyönyörű szivárvánnyal zártuk a napot.

Ma reggel meg mikor hátra mentem a kertbe, hogy leszedjem az érni készülő paradicsomokat szembetalálkoztam egy rókával. Ő ijedt meg jobban, de azért mikor már tisztes távolságba elrohant, megállt és visszanézett. Szép nagy példány volt.

Most már kíváncsi vagyok ki lesz a következő látogatónk. Talán vaddisznó, vagy a medve? 😉